A polgáraival törődő, szolidáris államra lenne szükség, amely nem büntetésekkel akarja kikényszeríteni a szerinte megfelelő viselkedést, hanem az emberek jólléte érdekében nagyobb szerepet vállal.

Miközben a döntéshozók számára a gazdasági növekedés a legfőbb cél, kérdés, hogy a hazai nagy ellátórendszerek, így az egészségügy, az oktatás vagy a szociális szféra felkészült-e arra, hogy a megfelelő humántőke hátteret biztosítsa ehhez.

Március 15., az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából állami kitüntetéseket adott át a Karmelita kolostor épületében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

Jakab Ferencet, a Pécsi Tudomány Egyetem professzorát a Szeretlek Magyarország arról kérdezte, mennyire súlyos a mostani járvány.

Napirend előtt, az interpellációk és a kérdések között is terítékre került az egészségügy az Országgyűlés hétfői ülésén.

Az Átlátszó szerint letagadott egy többszázmilliós szerződést az OKFŐ, a Transparency International pedig közigazgatási perben szerzett meg iratokat.

Az eddigi 10 százalékos árkedvezmény augusztus elsejével 15 százalékra emelkedik meghatározott termékkörre, mondta Gulyás Gergely.

A magyar jelnyelv napjára emlékezik szerdán az Országgyűlés, és napirenden van az orosz-ukrán háború miatti veszélyhelyzet meghosszabbítása is.

Mit hozhat a jövő? A legégetőbb kérdésekre a leghitelesebb forrásból kapunk választ a Magyar Tudomány Ünnepén.

Egészségügyi árnyékminiszterként Komáromi Zoltán országgyűlési képviselő fog dolgozni, akinek az lesz a munkája, hogy meggyógyítsa a "beteg magyar egészségügyet".